A játék a gyermekkor egyik legfontosabb eleme.
Sokan nem tudják, hogy a játék a gyermekek fejlődésének alapvető része. Lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy biztonságos környezetben felfedezzék a világot és új kihívásokkal foglalkozzanak.
A helyes gyermeknevelés a szülők legfontosabb és legösszetettebb feladata. A szülők mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy a gyerekek megértsék mit jelent kilépni a nagybetűs életbe és együtt élni másokkal, az állatokkal és a növényekkel.
A játék szerepe a gyermek személyiségének fejlődésében mára a tudomány alaposan tanulmányozott területe. Tanulmányok kimutatták, hogy a játékokkal való játszás javítja a memóriakészséget, és segít a gyerekeknek gyorsabban megtanulni számolni. Éppen ezért fontos, hogy a szülők bátorítsák gyermekeiket arra, hogy sokféle játékot játszanak. Ennek ellenére még mindig sok olyan szülővel lehet találkozni, aki nem érti, mennyire fontos a játék elősegítése a gyermek személyiségének fejlődési folyamatában.
Játékra fel!
A gyerekeknek játszaniuk kell, és nem csak akkor, amikor fiatalok. A felnőtteknek, akik a képzelet és a kreativitás kimeríthetetlen erőforrásai, szintén szükségük van a játékra.
Rengeteg szórakoztató módja van a játéknak és a kalandozásnak gyerekként. El lehet játszani a kedvenc szuperhőst vagy a tévéből, filmből ismert karaktereket. Kilehet menni a szabadba, játszani a homokban vagy a sárban, futni, ugrálni egy halom levélben, vagy akár fára is lehet mászni.
A képernyőidő azonban a modern gyermekkor átka lett. Az ADHD-tól kezdve a rossz testtartásig mindenért ezt okolják. Tény, hogy kisgyermekeknél a szülő felelőssége szabályozni mennyi időt tölthet képernyő előtt a gyermek, de ha már a technológia megjelent a szórakozásban, arra kell figyelni, hogyan lehet javítani a gyermek játékidejét vele.
Személyiségfejlődés a játékokon keresztül
A játékon keresztül a személyiség számos összetevője fejlődik: szociális készségek, kognitív képességek, a nyelvi készségek, a fizikai koordináció és motorikus készségek, intellektuális képességeiket, az önfegyelem, a képzelőerő, a problémamegoldás és a döntéshozatali készség. Ezenkívül a gyermekek a játékon keresztül felfedezik az őket körülvevő világot, és megtanulják, hogyan lépjenek kapcsolatba a külvilággal és másokkal. A játék folyamata gyakran a nehéz érzelmek, például a düh vagy a szomorúság feldolgozásának egyik módja is.
A játék lehet spontán vagy tervezett, de semmiképp sem kell összetettnek vagy bonyolultnak lennie. A játékban részt vehet egyetlen gyermek vagy több gyermek is. Célja lehet egyszerűen a szórakozás, de szolgálhat más szükségleteket is, mint például a világ megismerése vagy olyan készségek gyakorlása, amelyekre később az életben szükség lesz.
Azok a gyerekek, akik más gyerekekkel játszanak, megtanulják, hogyan kell kijönni másokkal. Azok a gyerekek, akik egyedül játszanak, nem tanulják meg ugyanezeket a szociális készségeket. Még az is előfordulhat, hogy idősebb korukban nehezen lépnek majd kapcsolatba a családtagjaikon vagy közeli barátaikon kívüli emberekkel.
A szociális készségek fejlődése
A játék segít a gyermekeknek olyan szociális készségek fejlesztésében, mint a megosztás, a felváltva játszás és mások érzéseinek megértése.
Ahhoz, hogy jobban megértsék önmagukat, a gyermekeknek szükségük van az egyedüllétre, ahol mások befolyása nélkül fedezhetik fel a környezetüket. Ez segít nekik abban, hogy rájöjjenek, miben jók, és mit szeretnek a legjobban csinálni. Megtanítja őket arra is, hogyan kezeljék a kudarcot, ha valami nem úgy sikerül, ahogyan azt a játékidő alatt eltervezték.
A nyelvi készségek fejlődése
A rendszeresen játszó gyerekek megtanulják, hogy milyen szórakoztató játék közben beszélgetni másokkal, hogy a beszélgetés fontos része a másokkal való közös játéknak. Amikor idősebbek lesznek, ezeket a készségeket később az iskolában és a munkájukban is használni fogják.
A játék lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy biztonságos környezetben fedezzék fel az őket körülvevő világot, ahol új ötletekkel kísérletezhetnek anélkül, hogy félniük kellene a kudarctól vagy mások ítélkezésétől.
A fizikai képességek fejlődése
Azok a gyerekek, akik sportolnak vagy olyan játékokat játszanak, mint a foci vagy a kosárlabda, a futás, a rúgás vagy a tárgyak dobálása révén izomerőre, mozgékonyságra, egyensúlyra és koordinációra tesznek szert. Az ilyen játékokkal való játék nem csak a szabályok betartására, hanem általában az utasítások követésére is megtanítja a gyerekeket, mert figyelmesen kell figyelniük, amikor az edzők utasításokat adnak nekik egy sportág vagy játék elég jó űzésére vagy gyakorlására vonatkozóan, hogy idővel fejleszthessék a képességeiket.
A játék típusai
A gyermekek által játszott játékoknak öt fő típusa van: manipulatív, tematikus, kreatív, kinetikus és didaktikus.
Manipulatív játék
A manipulatív játékok segítik a gyermekek finommotoros készségeinek fejlődését és valamilyen eszköz vagy tárgy használatát igénylik. Ezekben a játékokban a gyerekek a kezükkel vagy az ujjaikkal manipulálják a tárgyakat, hogy bizonyos feladatokat hajtsanak végre, például építsenek építőkockákkal vagy kirakókkal. A manipulatív játékok lehetnek nagyon egyszerűek vagy összetettek, attól függően, hogy milyen korú a gyermek, és mennyi ideje van a játékra. Gyakran vannak betartandó szabályaik, és általában valamilyen versenyre is sor kerül a játékosok között. Ide tartzonak a társasjátékok és kártyajátékok is.
Tematikus játék
A tematikus játékokkal a gyerekek a korai években találkoznak. Ahogy idősebbek lesznek, ezek a játékok bonyolultabbá válhatnak, de még mindig olyan témákon alapulnak, amelyeket a gyermekek felismernek és megértenek. Ezek a játékok segítik a gyermekek szociális készségeinek fejlődését azáltal, hogy másokkal színlelt környezetben interakcióba léphetnek, például ha orvost vagy tűzoltót játszanak, de ilyenek a családi házi játékok vagy a színlelt teadélutánok, amelyeken plüssállatokkal mint vendégekkel játszanak. A tematikus játékoknak általában nincsenek szabályaik, de a játékosok képzelőerejét és kreativitását nagyban igénylik.
Kreatív játék
A kreatív játékok lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy képzeletüket használva új ötleteket hozzanak létre, miközben valamilyen szabályokat követnek. Az ilyen típusú játékokban a gyerekeket arra ösztönzik, hogy gondolkodjanak a dobozon kívül, miközben együtt dolgoznak olyan projekteken, amelyek mentálisan vagy fizikailag kihívást jelentenek számukra, például képeket rajzolnak, vagy építenek dolgokat kockákból (LEGO), gyurmából. Az ilyen típusú játékokban nincsenek igazi győztesek vagy vesztesek; ehelyett mindenki megoszthatja az alkotását a másikkal, így mindenki nyer!
Mozgásos játék
A mozgásos játékok fizikai mozgásra ösztönzik a gyerekeket, az aktivitást beépítik a játékidős tevékenységekbe, ami segít a koordináció fejlesztésében, például ugrándozás, futás a teremben az iskolai szünetekben vagy a tánc, de a a fogócskázás vagy az ugrókötélezés is ilyen típusú játék.
Didaktikus játék
A didaktikus játékok konkrét készségeket, például számolást vagy olvasást tanítanak. Például az olyan játékok, amelyek színeket és formákat tanítanak meg a gyerkőccel.
Játékok az egyes fejlődési szakaszokban
Csecsemőkor – A játék elengedhetetlen a csecsemők fejlődéséhez. A csecsemők már az anyaméhben elkezdenek játszani, rugdalóznak és hemperegnek. Amint megszületnek, a csecsemők már használják hangképességeiket, és hangokkal, arckifejezésekkel és testmozgásokkal fejezik ki magukat. Nem verbális kommunikációval, például mosolygással vagy sírással is kapcsolatba lépnek a felnőttekkel. Ebben az életkorban a játék segít megismerni a testüket és az őket körülvevő világot valamint azt, hogyan irányítsák testüket és hogyan fejezzék ki magukat.
Óvodáskor – Az óvodáskorban a gyermekek mindenféle játékos tevékenységet végeznek, amelyek segítenek nekik a nyelvi készségek fejlesztésében és az őket körülvevő világ megértésében. A kisgyermekek szeretik utánozni a körülöttük zajló tevékenységeket: ha látják, ahogy a felnőttek vacsorát készítenek vagy fürdenek, arra késztetik őket, hogy ők is ugyanezt tegyék. Más gyerekekkel vagy felnőttekkel is elkezdenek játszani, akik érdekes tárgyakat tudnak biztosítani a színlelt játékhoz. Például úgy tehetnek, mintha különböző állatok lennének, vagy történeteket találnak ki arról, hogy mit csinálnak a plüssállataikkal vagy babáikkal. Ezekben a színlelt helyzetekben megtanulják a megosztást, az együttműködést és a felváltva játszást is.
Kisiskoláskor – A játék az idősebb gyermekek számára is fontos. Alsó tagozatos korban (1-5. osztály) a játék lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy olyan szociális készségeket fejlesszenek, amelyek segítenek nekik abban, hogy jól kijöjjenek más emberekkel, és beilleszkedjenek az iskolai csoportba vagy az iskolán kívüli csapatokba. Ebben az életszakaszban a fantáziájukat is sokféle játékban használják, beleértve a társasjátékokat, mint a sakk vagy a dáma, a kártyajátékokat.
Ahogy a gyerekek elkezdik a középiskolát a játék még fontosabbá válik, mert segít felkészíteni őket a serdülőkorra és a felnőttkorra, mivel hozzájárul az önbizalmuk fejlesztéséhez
Pubertáskor – Amikor a gyerekek körülbelül 10-11 évesek, elkezdenek olyan játékokat játszani, amelyek összetettebbek, mint azok, amelyeket fiatalabb korukban játszottak. Ezek a játékok segíthetnek nekik a szociális készségek fejlesztésében, mint a megosztás, a váltogatás, az együttműködés és a konfliktuskezelés, és abban, hogy megtanulják, hogyan jöjjenek ki másokkal, ami az egész életen át tartó egészséges kapcsolatokhoz szükséges. A gyerekek a játék közben elsajátított készségeket a valós életben is használják a problémák megoldására.
A felnőttkorba való átmenet sok gyermek számára kihívást jelentő időszak. A serdülőkorral járó fizikai, érzelmi és társadalmi változások a zavarodottság, a kontrollvesztés és az elszigeteltség érzését eredményezhetik. A játék fontos módja annak, hogy a gyerekek kifejezzék érzelmeiket ebben a változási időszakban.
Az idősek foglalkoztatása – A játék az egyik módja annak, hogy az idősebb felnőttek aktívak és egészségesek maradjanak. A játékok játszása az idősek számára is lehetőséget ad a társas érintkezésre, ami csökkentheti az elszigeteltség és a depresszió érzését.
A legtöbb országban sok idős ember 65 vagy akár 70 éves kora után is szeretne tovább dolgozni. Ez a vágy néha anyagi szükségleteken alapul, de kapcsolódhat a munkájukban vagy karrierjükben való további részvétel iránti érdeklődéshez, a kollégákkal való társas érintkezéshez, vagy ahhoz a vágyhoz, hogy fizikailag aktívak maradjanak.
A játék szükségessége
A gyermekek természetes késztetéssel születnek a játékra. Ennek oka, hogy a játék számos előnnyel jár számukra. Sok felnőtt azt gondolja, hogy a játék könnyelmű és céltalan, pedig valójában sokféle célt szolgál!:
- Szórakoztató! A gyerekek szeretnek játszani, mert élvezetes és jó érzéssel tölti el őket. A játék segít a gyerekeknek ellazulni, és levezetést biztosít az energiájuknak.
- Fejleszti a képzelet és a kreativitást! A játék lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy kifejezzék magukat a kitalált forgatókönyvek vagy különböző kellékek (pl. babák, autók) segítségével. Ez segíti őket képzeletük, problémamegoldó készségük és nyelvi képességeik fejlődésében.
- Olyan fontos szociális készségekre tanítja a gyermekeket, mint az együttműködés, a megosztás, a váltogatás és a méltányosság. A más gyerekekkel való játék megtanítja a gyerekeket arra, hogyan lépjenek pozitívan kapcsolatba másokkal, míg a felnőttekkel való pozitív interakció segít nekik megtanulni, hogy szükség esetén számíthatnak a felnőttek segítségére.
- A játék aktív! A gyerekek minden érzékszervüket használják játék közben, és testük mindkét oldalát bevonják a játékba (ez segíti az agy mindkét oldalának fejlődését).
- A játék öröm és élvezet forrása, amely elősegíti a jó egészséget és a jó közérzetet.
- A játék lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy új ötletekkel kísérletezzenek, felfedezzék a környezetüket, és kipróbáljanak különböző szerepeket és viselkedési formákat. Azok a gyerekek, akik játszanak, nagyobb valószínűséggel vállalnak kockázatot és fedeznek fel új dolgokat, mint azok, akik nem játszanak sokat.
Miért unatkoznak a gyerekek?
A gyerekek olyan környezetben nevelkednek, ahol a szüleik, tanáraik és más tekintélyszemélyek folyamatosan megmondják nekik, hogy mit kell tenniük. Ritkán kérdezik meg őket, hogy mit szeretnének, mert a felnőttek feltételezik, hogy tudják, mi a jó nekik. Ez a környezet megfosztja a gyerekeket attól a lehetőségtől, hogy megtapasztalják saját vágyaikat, és saját véleményt formáljanak arról, hogyan szeretnék, ha a ház körüli vagy az iskolai dolgokat elvégeznék.
A gyerekeknek szükségük van a elfoglalatságokra. Aktívnak és lefoglaltnak kell lenniük, különben gyorsan unatkozni kezdenek. Az unalom frusztrációhoz és depresszióhoz vezet, ami nagyon káros lehet a gyermekek számára. Éppen ezért a szülőknek mindig figyelniük kell az unalom jeleit a gyermekeknél, és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy elfoglalják őket.
Játszani mindig jó
A játék lehet kreatív vagy fantáziadús, versengő vagy együttműködő, magányos vagy társas, aktív vagy passzív – sokféle típus létezik. A választott játéktípus a gyermek életkorától, érdeklődésétől és képességeitől függ. Ahogy idősebbek lesznek, a gyermekeknek változatosabb játéklehetőségekre van szükségük, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy saját érdeklődési körüket teljesebben felfedezzék, mint fiatalabb korukban.
Például: Egy kisgyermek, aki szívesen játszik babákkal, nézhet olyan tévéműsorokat, amelyekben babák szerepelnek.
Egy idősebb gyermek élvezheti a pónikról szóló történeteket tartalmazó magazinokat.
Egy tinédzser olvashat lovakról szóló könyveket vagy nézhet lovasversenyeket a tévében.
A gyermek választja meg, hogy mikor és hogyan fog játszani valamivel. Ez azt jelenti, hogy ők dönthetik el, mennyi időt töltenek valamivel játszva – legyen az öt perc vagy öt óra. Azt is eldönthetik, hogy hol és mikor játszanak – akár a nappaliban a padlón, akár a kertben a barátaikkal.
A játék hatása a későbbi sikerekre
A játék a fejlődés hatékony eszköze, amelyre minden gyermeknek szüksége van, és amelyből minden gyermek profitál.
A jövő egészséges generációi azok lesznek, akik tudják, hogyan kell játszani, akik készek játszani, és akik megtanítják az utódaiknak, hogyan kell játszani. A gyerekek a játékon keresztül többet tanulnak meg önmagukról és másokról, mint a szabályozottabb tevékenységekből. A szakértők a kora gyermekkori játék fontosságát a jövőbeli sikerek kialakításának egyik legjelentősebb tényezőjeként határozzák meg.
Miért van a játszásnak pozitív hatása a hangulatra és a közérzetre?
Ha sikerül lefoglalni a gyerekeket, pozitív változásokat figyelhetünk meg már egészen rövid idő alatt. Miért?
Először is szükségük van arra, hogy úgy érezzék, haladnak a céljaink felé. Ha megrekednek egy rutinban, az nagyon demotiváló lehet, és frusztrációhoz vagy depresszióhoz vezethet.
A másik ok az, hogy az elfoglaltság egyfajta kontrollt ad az életük felett, és ha úgy érezik, hogy nincs kontrolljuk, akkor tehetetlennek érezhetik magukat, ami aztán ahhoz vezethet, hogy teljesen feladják a reményt és a játékok élvezetét.
Játék a Nubium Parkban
Mi a Nubium Parkban hiszünk abban, hogy a gyerekeknek teret kell adni a játékhoz. Úgy gondoljuk, hogy minden gyermeknek lehetőséget kell kapnia arra, hogy az iskolai nap folyamán és az iskolán kívüli szabadidejében is az életkorának megfelelő módon játszhasson. Célunk, hogy biztonságos, gondoskodó környezetet teremtsünk, ahol a gyerekek felfedezhetik a körülöttük lévő környezetet és tanulhatnak a strukturált játékon keresztül.
Hisszük, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy biztonságos, védett és ösztönző környezetben nőjjön fel, ahol teljes mértékben kibontakoztathatja a benne rejlő lehetőségeket. A Nubium Parkban olyan játszószigetetek hoztunk létre, amelyek arra ösztönzik a gyerekeket, hogy használják a képzeletüket, miközben fejlesztik a fizikai koordinációt és a szociális készségeket. Mindannyian szorosan együttműködünk a szülőkkel és a pedagógusokkal, hogy minden gyermek jól érezze magát nálunk, miközben valami új készségeket is tanul!
Küldetésünk olyan környezetet létrehozni, ahol a látogatóink a testmozgás és a játék révén megtapasztalhatják a tanulás örömét! Felfedezhetik saját érdeklődési körüket, miközben új készségeket tanulhatnak társaiktól.
A játék elengedhetetlen a gyermekek egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez. Így tanulják meg önmagukat és az őket körülvevő világot – próbálgatás, felfedezés, képzelet és kreativitás révén. Mi támogatjuk őket ezen az úton.
A játék az emberi tevékenység egyik legbensőségesebb formája – a gyerekek szeretnek játszani, és ha azt akarjuk, hogy jól fejlett, magabiztos és boldog felnőtekké fejlődjenek, akkor erre kell bátorítanunk őket. Kalandra és játékra fel! Várunk mindenkit kikapcsolódni és játszani!
